Bejelentettem, hogy ezt így nem csinálom tovább, el fogok válni. Mivel nem volt itthon az éjjel, sms-ben írtam meg 2 óra körül. Addig vártam, hátha hazajön. Esetleg gondoltam emiatt hamarabb hazajön, de tévedtem. Hazajött fél ötkor, és most kint horkol a kanapén. Fasza, ennyit jelent a kapcsolatunk. Ha nem lenne gyerek, már most összepakolnám a cuccom, és elhúznék innen. De miatta nem tehetem, valahogy kíméletesen közölnöm kell vele. Ez lesz a legnehezebb, mert tudja miről van szó. Nem megyek messzire, de minden nap nem fogom látni. Már most a szívem szakad bele. Hiányoznak majd az esti ölelések, a reggeli mosolyok. Mert bármi is volt, akármilyen rossz a hangulat, egy mosollyal mindig meg tudtuk nyugtatni egymást. Szar érzés, hogy itt küzdök a könnyeimmel, miközben a feleségem nyugodtan horkol az ágyon.