Megint csak címszavakban:
Szombaton itt voltak a barátaim, ettünk ittunk, elmentünk bulizni. Éjjel 1-kor itthon voltunk, Még ébren volt, a kanapén ült. Meg is lepődött, hogy milyen korán hazaértünk.
Vasárnap küldtem egy üzenetet, hátha arra reagál. Szerettem volna békülni, de válaszra sem méltatott. Helyette fogta a gyereket és átmentek a barátnőjéhez. Ott is aludtak, mert a gyerekek pizsipartizni akartak. Mondtam, akkor én sem maradok itthon egyedül. Lementem Dömsödre a haveromékhoz. Hajnal 4 körül értem haza. A feleségem és a gyerek csak reggel 9-kor.
Hétfőn a gyerek keresztapjával, ötösben elmentünk fagyizni. Nagyon más nem történt
Ma este 9-kor lefektettem a gyereket, hogy tudjak beszélni az asszonnyal. 10-re sikerült is rávenni, hogy figyeljen rám egy kicsit. Vázoltam, hogy én szeretnék esélyt adni arra, hogy megjavítsuk a kapcsolatunkat, mert nem szeretném őket elveszteni. Elég hűvös volt a fogadtatás. Tíz perc beszélgetés után megint a telefonját kezdte nyomogatni. Ezután még 40 percet vártam rá, hátha akar valamit mondani.